Az autó szélvédő története

Az 1900-as évek elején alkalmazták először az első szélvédőt, amely védelmet nyújtott az időjárás viszontagságai ellen is. Addig a sofőrök csak egy szemüveget viseltek mint a motorosok. Ezekkel a kezdetleges szélvédőkkel volt egy probléma: ütésre, kő felverődésére , hideg-meleg hirtelen változására könnyen eltörtek és sérüléseket okoztak. Kizárólag a többrétegű ezért törhetetlen üveg megjelenése oldotta meg ezt a gondot és igazi tudományos áttörést jelentett.

  

 

A laminált üveg elterjedéséig vezető út kacskaringós volt. A biztonsági üveget Edouard Benedictus, egy ezermester találta fel; a polihisztor Benedictus írással, festéssel és hobbiszinten vegyészettel is foglalkozott. Egy napon levert a könyvespolca tetejéről egy, a kísérleteihez használt flaskát. Miután lemászott a létráról, észrevette, hogy az üveg, bár megrepedt, de nem tört darabokra. Benedictus egy segédjétől tudta meg, hogy az üvegben cellulóz-nitrát volt, ami ragasztóként működve akadályozta meg, hogy az üveg szilánkokra törjön. A kutató rögtön rájött, hogy ez hasznos felfedezés, de nem tudta, hogy mire lehetne használni. A választ az autóbalesetek adták meg; a kutató látta, hogy sokan sérülnek meg a karambolok miatt, a sofőröket ugyanis összevagdosták a kitörött szélvédők szilánkjai. Benedictus huszonnégy órán belül, némi finomítást követően feltalálta a triplexet – vagyis a ma is használatos laminált üveget.

Benedictus 1903-ban mutatta be az anyagot, de az autóipar nem kezdte el azonnal használni. Azt azonban az autógyártók is észrevették, hogy a laminált üveg milyen remek szolgálatot teljesített az első világháborúban, ahol a katonák gázmaszkjainak szemlencséjét ebből készítették. Az anyag innentől sikertörténetté vált: 1939-ben csak a Ford autógyár 56 ezer négyzetméternyi laminált üveget állított elő és szélvédő lett belőle.

A laminált szélvédő gyártásának folyamata:

A szélvédő gyártásához először is kell egy üveglap. Egy automata gép a tábla fölött egy vágó szerkezetet mozgat, amely megkarcolja az üveget. Majd egy automata kar megfog egy lángfúvó szerkezetet, végighúzza a karcolás fölött és a hirtelen hőhatástól végigreped az üveg. Így a legegyszerűbb és a leggyorsabb elvágni az üveget. Azután egy robot felveszi a kivágott üveglapot és a soron következő állomásra viszi, ahol az üveget csiszolószalagok sora várja, amelyek lecsiszolják az éles széleket. Ezt nevezik szegélyezésnek.

A szappanos víz következik, hogy az üveglap megtisztuljon. Aztán befújják az üveget hintőpor és víz keverékével. Ez megakadályozza, hogy az üveg hozzátapadjon a másik üveglaphoz. A robot most a frissen beszórt üveglap tetejére helyez egy másikat. A két üveg most egymáson fekszik de egyenlőre még csak átmenetileg.

Azután fekete festékkel befestik az üveg szélét. Ez lesz majd a szélvédő belső fele. Az automata karok az üveget egy állomásra viszik, ahol ellenőrzik a festést. A görgők négy automata koronghoz továbbítják az üveglapokat amelyek a megfelelő helyzetbe forgatják azokat. Majd egy robot felemeli az üveglapokat és négy fémpöcökre helyezi. A pöckök visszahúzódnak és az üveg felfekszik egy hajlítóvasra. A vasnak olyan az alakja, mint egy szélvédőnek. A szállítószalag a hajlítóvasat a két üveglappal együtt egy úgynevezett üveglágyító kemencébe továbbítja. A kemencében a lapokat 250 Celsius fokra hevítik amelyek így felveszik a hajlítóvas alakját. Aztán az üveget szép lassan lehűtik, hogy megedződjön és megszilárduljon.

Aztán egy robot fog egy PVC lapot és kivágja belőle a szélvédő alakját. Az így kapot PVC lapot ráteszik az egyik meghajlított üvegre. Majd egy másik robot ráhelyezi a másik üveglapot a PVC-re. Tehát a rétegelt üveg receptje két réteg üveg között egy réteg PVC. Ha baleset történik a szélvédő ugyan betörik, de nem hullik darbokra, mivel a PVC összetartja. Ám ebben a gyártási szakaszban még nem lehet átlátni a tejfehér PVC-n. Ezért a szélvédőt az úgynevezett présbe továbbítják. Ez a gép gumikerekek közé préseli a szélvédőt és kiszorítja belőle a légbuborékokat. Miután a levegő nagy része távozik, sokkal jobban át lehet látni a PVC-n és ezáltal a szélvédőn.

Most a négy korong megfelelő helyzetbe állítja a szélvédőt és egy robot ráerősíti a visszapillantó tükör tartóit. Ez a jókora kék színű kamra egy autokláv. Olyan, mint egy kukta. A szélvédő egy óráig marad itt és közben az összes visszamaradt levegőbuborék távozik. Egy sínrendszer továbbítja a szélvédőkkel teli csillét az ellenőrző állomáshoz. Itt egy szakember minden egyes szélvédőt ellenőriz. Karcolásokat, repedéseket keres, vagy bármilyen szennyeződést, ami az üveg és a PVC rétegek közé került.

Most egy csigarendszer négy méter magasba emeli ezt a két és negyed kilós acélgolyót. Igen, ez a szélvédő töréstesztje. A labda jeleníti meg a sofőr fejét. A labda az üvegre esik, de nem hatol keresztül rajta, ami azt jelenti, hogy a szélvédő kiállta a töréspróbát.

Most polarizált fényben megvizsgálják a szélvédőt, ami kimutatja az esetleges belső feszültségeket. Ha itt is mindent rendben találtak, akkor a szélvédő útra kész. A sofőr tisztán látását most már semmi sem zavarja.

 

 

 

Közösség